Mi az a zsarolóvírus és hogyan működik?
A digitalizáció számtalan előnyt rejt magában. Sok szempontból könnyebb és gyorsabb kommunikációt tesz lehetővé, ami kényelmesebbé teszi az életünket. Azonban más nézőpontból egy sokkal tudatosabb hozzáállást vár tőlünk az online tér, a benne rejlő veszélyek miatt. A spamek és az adathalászat gyakori probléma a digitális életünkben, azonban kevésbé ismertek, de legalább akkora veszélyt jelentenek a zsarolóvírusok, amelyek valamilyen módon ellehetetlenítik a felhasználó számítógépén tárolt adataihoz való hozzáférést.
A zsarolóvírus, más néven ransomware egy olyan kártékony szoftver, amelynek célja, hogy a számítógépen, mobilon, tableten (de gyakorlatilag bármilyen digitális eszközön) tárolt adatokat úgy zárolja, hogy a felhasználó csak akkor férhet hozzá, ha lényegében váltságdíjat fizet érte. Tehát egy rendkívül rosszindulatú és manipulatív kiberbűnözési forma, amit ebben a cikkben járunk körül.
Hogyan fertőzi meg a géped (mobilod, tableted, stb) egy zsarolóvírus?
Sajnos ebben az esetben is elmondható, hogy a felhasználó tudatosságán múlik a leginkább, hogy az ilyen támadásokat ki tudja-e védeni vagy sem.
A leggyakoribb fertőzési módok:
- olyan kéretlen e-mail üzenetet kap az áldozat, amelyben fertőzött csatolmány található, majd azt megnyitva, akaratlanul telepíti a gépére a vírust
- olyan káros weboldallal találkozik a felhasználó, ahol fertőzött tartalmat tölt le, ami lehet egy dokumentum, akár egy kép is (pl.: .exe, .pdf, .jpg kiterjesztésű file-ok)
- gyenge jelszó használata esetén (illetve ha gyakran ugyanazt a jelszót több helyen is használja a felhasználó) feltörhetik a gépet, email fiókot, távoli asztali elérést (ez utóbbi egy olyan szoftver amely lehetőséget biztosít a számítógép távoli, online elérésére)
- a biztonsági frissítések elmulasztása miatt (a böngészőtől a különböző alkalmazásokon át, nagyon széles a skála) a hacker könnyebben hozzáférhet a géphez
Bármely lehetőségről is beszélünk, ha a zsarolóvírus “lefut”, akkor titkosítja az állományt (bármilyen dokumentumot vagy mappát) vagy kizárja a felhasználót a rendszerből.
Hogyan védekezhetünk a zsarolóvírusok ellen?
A legegyszerűbb megoldás a megelőzés. Ha tudatosan kerüljük a felesleges kockázatokat és kellő körültekintéssel használjuk az internetet.
- Fontos, hogy alaposan gondoljuk át, hogy hova kattintunk és mit töltünk le gépünkre
- A számítógép operációs rendszerének frissítése mellett rendelkezzünk olyan programmal, mely védi a gépünket a vírustámadástól, spamektől és egyéb károkozóktól
- Az adatvesztés megelőzésének jegyében a legfontosabb adatainkról legyen biztonsági mentésünk egy adathordozón
- Lehetőség szerint jelszóval védjük a fontosabb mappákat (véletlenül se használd ugyanazt a jelszót minden mappához, email fiókodhoz, stb)
- Tudatosan kezeljük a levelezésünket és lehetőleg NE nyissunk meg, illetve NE töltsünk le olyan csatolmányt, amit ismeretlen feladótól kaptunk. Valamint NE kattintsunk az ilyen levelekben található hivatkozásokra.
Mi történik, ha megfertőződött a géped?
- titkosítják a mappákat, adatokat, állományokat
- megjelenhet egy zsaroló üzenet
- gyakori, hogy megszabnak egy határidő, ameddig meg kell fizetni a váltságdíjat
- az adatok egy részét törölhetik, hogy igazolja a hacker a helyzet komolyságát
- egy – egy mappát feloldhatnak, hogy a felhasználót meggyőzzék arról, hogy fizetés esetén visszaállítják a mappák tartalmát (fontos megemlíteni, hogy erre semmi garancia, sőt nagy esélye van, hogy használhatatlan lesz az állomány)
- ahogy telik az idő, úgy egyre több adatot tesznek helyrehozhatatlanná
A zsarolóvírusokat feltörni szinte lehetetlen. Ha mégis sikerülne, az csak akkor, ha programozási hibát vétettek, esetleg nyilvánosságra hozták a feloldásához szükséges “kulcsot”. Sajnos elmondható, hogy egyik verzió sem valószínű. 2017-ben a zsarolóvírusok egyik leghíresebb képviselője a WannaCry 230.000 gépet fertőzött meg 150 országban, óriási anyagi károkat okozva. Az ilyen támadások nem ritkák, ezért a legfontosabb a digitális eszköz megfertőződésének megelőzése.
Mit tehetünk, ha megtörtént a baj?
- Csatlakoztassuk le az eszközt a hálózatokról
- Javasolt az érintett eszközökön a meghajtó teljes formázása, valamint az operációs rendszer újratelepítése. Ezt követően az aktív vírusvédelmi rendszer bekapcsolása után megkísérelhető az adatok (mappák, fájlok) archív mentésekből történő helyreállítása.
- Ilyenkor a további eszközök megfertőződésének elkerülése érdekében nem javasolt adathordozót csatlakoztatni a fertőzött eszközhöz.
Ha már pórul jártunk, igyekezzünk a hasonló eseteket elkerülni és legyünk tudatosak a világhálón.
Végezetül egy hasznos tipp: Nem érdemes váltságdíjat fizetni! Még a követelés teljesítését követően sem lehetünk biztosak abban, hogy kapunk-e feloldó kulcsot, és az használható-e. Jellemzően oly módon történik a titkosítás, hogy a visszafejtés lehetetlenné váljon.
Üdv
a freemail csapata